I'm so sorry...

Sajnálom.
Próbáltam elkerülni ezt, próbáltam még ha ritkán is, de hozni a fejezeteket, de nem megy.
Így két szünet között teljesen feltorlódtak körülöttem a tennivalók, ehhez jött a laptopom múltkori sztrájkolás, és az összes vázlat és megírt fejezet elveszítése, plusz a betegeskedés. Két tanítási nyelvű suliba járok, heti 20 angolom van, napi három-négy oldal új szót tanulok, és akkor ezek csak a szavak, és a vázlataim elvesztése miatt kezdek elakadni a történetben is. Ugyan nagyjából tudom, hogy mi lesz, de ez így most kimondottan nehéz.
Lényegében azt akartam mondani, hogy a blog szünetel. Nagyon-nagyon sajnálom, hogy így alakult. Ígérem, hogy be fogom fejezni a történetet, de nem most. A téli szünetben megpróbálom majd rendezni a történetszálakat (és ezúttal triplán is elmenteni), és újult erővel belekezdeni a következő fejezetekbe.
Remélem, hogy lesz olyan, aki még ezek után is kitart mellettem, de ha nem, azt is megértem. Egy kérdésem lenne azokhoz, akik ezt elolvasták: bezárjam a blogot, amíg nem tudok tovább haladni? Ezt most nem azért vetem fel, hogy sajnáltassam magam. Csak feleslegesnek tartom, amíg nem frissül. Nyilván amint jönnének a további részek, újra kinyitnám.
Szóval, mi legyen?
Nagyon örülnék, ha lennének vélemények hozzászólásban. Köszönöm előre is, és a kitartást is. <3
Giger